A kiszemelt kocsi megvásárlása előtt végig lehet tapogatni az autót kölcsönkért rétegvastagság-mérővel, lehet vinni műszaki beállítottságú barátot, hadd hümmögjön gondterhelten a kocsi mellett az alku előtt – de a legbiztosabb, ha elvisszük az autót egy profi szervizbe egy általános állapotfelmérésre.
Aki jelenleg tágas, 4-5 személy számára is elfogadható helyet kínáló családi autót keres a használtpiacon, és évente viszonylag sokat, 20-25 ezer kilométert vagy még többet autózik, bizonyára komoly dilemma előtt áll az örök kérdésben: dízelt vagy benzinest.
Aki sokat autózik nagy távolságokra, saját pénzén, saját autójával és nincs pénze új kocsira, a dízeltechnika minden újkeletű népszerűtlensége és régóta ismert kockázata dacára akkor cselekszik a legracionálisabban, ha dízelmotoros autót választ. Ha néhány évesnél idősebb, az Euro 6-norma előtti dízelautóról van szó, évi 25 ezer kilométer felett egy átlagos, kompakt vagy nagyobb méretű, komolyabb teljesítményű személyautóban a dízelmotor fogyasztási előnye már nagyon meglátszik az éves üzemeltetési költségen. (Vannak persze kivételek: a fenntartási költségben a dízelekkel versenyképes benzines motorokról hamarosan beszámolunk egy másik cikkben.)
Szó se róla, frissíti, üdíti egy-egy korosodó kocsi megjelenését, ha nem unalmas halogénlámpák, hanem a maga idején menő xenon fényforrások vagy a ma menő LED-fényszórók szórják a fotonokat az útra. Ráadásul a technika fejlődése nem csak dizájnkérdés.
Sokat elmond az egyes autómárkák modelljeinek minőségéről, megbízhatóságáról, hogy mennyire hűségesek a vevők az adott márkához. A J. D. Power idén első alkalommal közölt autómárka-ügyfélhűségi rangsort; igaz, egyelőre csak az amerikai autópiac adatai alapján, de nagynevű autópiaci szakértő grafikonjain itt nálunk is érdemes elgondolkodni használtautó-vásárlás előtt. Pár hónap múlva viszont már brit és német adatokat is kapunk a cégtől a márkahűségről.
Autóvásárláskor a kiszemelt kocsi külső-belső átnézése, a próbaúton a motor erejének, a váltó, fékek, kuplung, futóműelemek elhasználtságának, zörgéseinek, csikorgásainak ellenőrzése mellett érdemes arra is odafigyelni, mi távozik a kipufogón. Egy jól beállított, egészséges motor is eregethet időnként szemmel látható dolgokat, de egy elkopott vagy súlyosan hibás motor füstölése sokszor egyértelműen elárulja, hogy drága lenne megvenni a kocsit. Összefoglaljuk, hogy melyik füstjelnek mi a jelentése.
2019-ben már egy tömegautóban sem meglepőek azok a fejlett elektronikus szolgáltatások, biztonsági rendszerek, vezetéstámogató rendszerek, amelyeket akár csak pár éve még a legnevesebb prémiumgyártók mutattak be büszkén méregdrága csúcsmodelljeikben.
A „vízkár” kifejezés az autók esetében két dolgot jelenthet. Az egyik, amikor az autót például természeti katasztrófa vagy mélygarázs-beázás miatt részben vagy egészében elönti a víz, a kocsi valamilyen magasságig rövidebb-hosszabb ideig víz alá kerül. A másik értelmezés pedig, amikor mély vízbe hajtva, például egy nagyobb esőzés közben egy mély tócsában visszacsapó torlóhullám miatt a motor vizet szív be. Ilyenkor a víz összenyomhatatlansága miatt a hengerben a dugattyú hirtelen megállni kényszerül, és ha ez nagy fordulatszámon történik, a dugattyú mögött súlyos mechanikai károk keletkeznek (törik-hajlik a hajtókar, kikönyököl a blokk oldalán, stb.), és a motor egy pillanat alatt sokszor javíthatatlanul tönkremegy.
A japán autók megbízhatóságát dicsérő legendák ugyan nem tekinthetők sem örökérvényűnek, sem általánosnak, de tagadhatatlanul van alapjuk. A távol-keletről érkező, kezdetben kicsi és fura, később a helyi igényekhez egyre jobban idomuló autók a japán iparkultúra minőségre és tökéletességre törekvése iránti elkötelezettségének köszönhetően mind Európa, mint az USA autópiacán gyorsan népszerűvé váltak.
Sok hirdetésben olvashatjuk, hogy az eladásra kínált autó különféle beavatkozásokon esett át a gyári értéknél magasabb teljesítmény vagy épp jobb fogyasztás elérése érdekében. Sajnos még több hirdetésben viszont nem olvashatjuk ezt, mert bár az autón történtek beavatkozások, a teljesítménynövelő elektronikát vagy más eszközöket nyommal vagy nyom nélkül eltávolították eladás előtt.
Látványos, széles abroncsok a pilincka gyári kerék helyett, lesötétített üvegfelületek, utólagos nappali menetjelző fény, látványos gallytörő egy pickupon – sok használt autót emelnek ki a kínálat tömegéből kisebb-nagyobb utólagos átalakítások. Az „optikai tuning” oly népszerű intézményével viszont nem árt óvatosnak lenni. A rendőr is beleköthet némelyik szépészeti beavatkozásba, a műszaki vizsgán is merülhetnek fel problémák, de ami a legrosszabb: akadnak kifejezetten balesetveszélyes, vagy a kocsit műszakilag kikezdő, rongáló díszítési próbálkozások is.
Magyarországon, ahol jellemző az egyautós háztartás-modell, ahol 14 év felé közelít a személyautók átlagéletkora, csak kevesek számára racionális döntés egy drága és korlátozottan használható elektromos autó megvásárlása. Ugyanakkor sokakban munkál a vágy, hogy kisebb környezetterheléssel, kis fogyasztással autózhassanak és akár a zöld rendszám előnyeit is élvezhessék. (A gondtalan budapesti és nagyvárosi parkolás lehetősége hatalmas szabadságélményt jelent.)