Az új és használt autók általános drágulása nem csupán az autóipar és autópiac belső folyamatainak eredménye. Az árnövekedésben globálisan és Magyarországon is szerepet játszanak olyan külső körülmények, amelyekben a jövőre nézve nagyon sok a bizonytalansági faktor. Így biztos prognózist nem lehet adni az árak közép- és hosszú távú alakulásával kapcsolatban.
A drágulás visszafordításának irányába azonban mintha kevesebb és kisebb jelentőségű erő hatna. Ilyen például a magas energiaár, főként a magas üzemanyagár és az általános áremelkedések jelensége. Ezek visszafoghatják az autózási kedvet, csökkenthetik mind az új, mind a használt autók, az autócsere iránti keresletet. A globális chiphiány lassú enyhülése is várható a jövő évben, bár még az optimista becslések szerint is leghamarabb csak 2022 második negyedévére várható, hogy lassan kiegyenlítődik a kereslet és a félvezetőgyártás teljesítőképességének felborult egyensúlya. Vagyis a jövő év derekától talán már lehet számítani arra, hogy az új autók szállítására vállalt gyártói határidők a jelenlegi 6-12 vagy még több hónapról végre csökkenni kezdenek. A pandémia előtti utolsó években 97 millió autó készült el a világon, az idén várhatóan 81 millió alatt marad majd a gyártási darabszám (ami viszont már kb. 8 százalékos növekedés a 2020-as évhez képest).
Vegyes hatással lehet az autóiparra, az új autók piacára az elektromos autók iránti növekvő kereslet. A villanyautók gyártói között sok az új szereplő, az ő új gyártókapacitásaik belépése az autópiacra eleve rontja a tradicionális gyártók piaci helyzetét. Ugyanakkor a nagynevű gyártók is mind elindultak az átállás útján, tehát hagyományos technológiájú autóik mellett a legtöbben házon belül is egyre több elektromos hajtású alternatívát tudnak adni. A legtöbb nagy autógyárban már kialakult rugalmas gyártástechnológia is segít mentesíteni a cégeket a régebbi termékek akár árcsökkentések árán is folytatandó kényszerű gyártása alól. Az is igaz viszont, hogy a régi fejlesztésekből, a hagyományos benzines és dízel technikából addig kell pénzt kivenni a gyártóknak, amíg tehetik; ez a nyomás pedig lassú árcsökkentésre irányuló hatást valószínűsít ezen termékek ereszkedő életgörbéje mentén.
A hazai piacon az idei évben (leginkább a gyártókapacitások beszűkülése miatt) minimális csökkenés várható a 2020-as újautó-eladásokhoz képest. A kielégítetlen idei újautó-kereslet a jövő évben valószínűleg továbbra is az autóárak csökkenése ellen hat majd. A jó állapotú, fiatal használtautók ára ezzel párhuzamosan továbbra is magas szinten marad, sőt: megfelelő szintű újautó-utánpótlás híján logikusan tovább emelkedik majd. Egyelőre nincs okunk abban reménykedni, hogy a forint inflációja, az euróval szembeni gyenge pozíciója belátható időn belül kedvező változásnak indulna. Ezek a hatások pedig szintén az új autók és az importból származó használt autók árának növekedését serkentik.
A legtalányosabb kérdés az autópiacon talán az elektromos autók árának várható változása közép- és hosszú távon. Több gyártó is az évtized közepére ígérte azt a technológiai ugrást (szilárdtest-elektródás akkumulátor), amely drasztikus növekedést hozhat hatótávban és töltési sebességben. Egy ilyen változás nyilván durván lenyomná a korábbi technológiával rendelkező, de még jó állapotú, sokáig használható akkumulátorú villanyautók árait. Rövid távon viszont árcsökkenésre itt sem számíthatunk: jelenleg mind az új, mind a használt elektromos és plug-in hibrid autók ára követi az általános drágulási trendeket.