Miközben a legújabb autókban már induktív telefontöltőt, Apple Car Play és Android Autó-felkészítést, USB-C csatlakozókat találnak a vevők, a használtautó-piac nagy része konnektivitás szempontjából a kőkorszakban jár.
A Bluetooth-korszak előtti fizikailag beszerelt autótelefonok vagy a korai mobiltelefon-típusokhoz kialakított beszerelő készletek (vagy legalábbis az egykori beszerelésükről árulkodó furatok, lyukak a műszerfalon) még ott találhatók egy csomó ma is bőven piacképes használt autóban, de mindez már muzeális jellegű, használhatatlan dolog. 2020-ban egy hétköznapi utcai autóban a Bluetooth-kihangosító nagyjából hasonló fontosságú tartozék, mint a fejtámla vagy a légkondicionáló: nem nélkülözhetetlen, de azért sokkal megnyugtatóbb, ha van.
A hazai személyautó-állomány átlagos életkora 14 év körüli, márpedig 14 éve bizony még a sima Bluetooth-kihangosító is ritkaságnak számított a kocsikban. Aki gyárilag beépített BT-kapcsolatot keres, annak a 2000-es modellév Chryslerei között kell keresgélnie, ez volt ugyanis az első márka, amely megérezte, hogy a Bluetooth lesz az a rádiós kommunikációs szabvány, amely széles körben elterjed majd mind a mobiltelefonok, mind az autós infotainment-rendszerek világában. Az áttörés 2004 táján következett be, innentől már szinte minden márka új modelljének új fejegységeiben ott volt a BT-kihangosítás képessége, de persze még eltartott néhány évig, amíg kifutottak a korábbi típusok. Így tehát a 10-15 éves európai használtautó-állomány jelentős részében nincs gyári megoldás a mobil kihangosításra.
A legegyszerűbb és legolcsóbb lehetőség a törvényi előírások betartását segítő és persze attól függetlenül is praktikus és kényelmes kihangosításra egy passzív telefontartó és a szinte minden mobilban megtalálható saját belső kihangosító használata. Különösen szívderítő, hogy az autós aftermarket háttéripar ma már a szélvédőt összemaszatoló, időnként leeső, ronda, a látómezőbe beletakaró tapadókorongos tartók helyett a szellőzőre pattintható, végtelenül egyszerűen használható rugós vagy mágneses konzolokat is gyárt, amelyekkel igazán elegánsan rögzíthető a kezünk ügyébe a mobil.
Aki nem sokat telefonál a kocsiban, ezzel a párszáz forintos megoldással remekül meg is oldhatja az életét. Aki viszont gyakran használja a mobilt vezetés közben, annak praktikusabb a valódi kihangosítás, amely nagyobb hangerőt, a környezeti zajt jobban szűrő mikrofont és a mobilon matatásnál könnyebb kezelhetőséget biztosít. Ezek közül az alapszint a már aktív, saját tölthető áramforrással rendelkező Bluetooth-adatátvitelt használó, de az autó szórakoztató elektronikájától független kihangosító, amelyet a napellenzőre lehet csíptetni vagy a műszerfalra kell rögzíteni. Ezek ára minőségtől, gyártótól függően néhány ezer forinttól indul, de jóval több is lehet.
A szabványos rádiós fejegységekkel felszerelt autókban elegáns megoldás egyszerűen kicserélni a komplett fejegységet egy korszerű, BT-kihangosítós modellre. Ezzel a kocsi integráns részévé válik a mobilos kapcsolat, hívás indításakor nem kell külön lehalkítani a rádiót, illetve egy csapásra megoldható az is, hogy a CD-s, netán még kazettás zenehallgatás helyett a telefonunkról érkező streamet vagy netes rádiót hallgathassuk, mindenféle kábeldugdosás nélkül. Ezek a fejegységek gyakran nem kompatibilisek a gyártó saját csatlakozóival, de a legtöbb esetben azért mégis meg lehet oldani roncsolás, kábelvagdosás nélkül a beszerelést, mert az autóhifi-piac szinte minden autóhoz kínál olyan csatlakozót, amelyet az utólagos fejegység és a hangszórók, áramforrás felől érkező kábelek gyári konnektorra közé lehet pattintani. Az utólagos Bluetooth-os fejegységek ára a nevetségesen olcsó, de ennek megfelelő minőséget is produkáló pár ezer forintos kínai noname termékektől a high-end gyártók csúcskészülékéig széles skálán mozog. Egy átlagos autó átlagos gyári hangrendszerénél nem rosszabb minőséget produkáló 1 DIN-s fejegységet mérettől, szolgáltatásoktól függően valahol 25-30 ezer forinttól lehet találni. A piacon már kb. 50 ezer forinttól elérhetők 2DIN-es, érintőképernyős androidos készülékek is, amelyek navigációra is képesek, lehet rajtuk filmet nézni (persze nem menet közben), akár tolatókamera-csatlakoztatásra is fel vannak készítve, szóval az öregecske autó elavult infotainment rendszere helyett egy mai új autó számos szolgáltatását is megkaphatjuk vele.
Speciális helyzetben vannak azok az autósok, akiknek már egyedileg formált, a kocsival szerves egységet képező, de BT-kihangosításra még nem képes fejegységük van. Az ő számukra marad a kocsiba passzoló bontott fejegység felkutatása, vagy egy komolyabb beszerelési munkát igénylő utólagos kihangosító beépítése, ha nem elégednek meg a felcsíptethető megoldással vagy a közvetlenül a műszerfalra rögzített mobilba beszéléssel menet közben.