LPG-s autó használtan: szabad ilyet venni?

Az LPG-s autózás másik előnye a tisztább üzem. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse-és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. Szén-dioxidból is kevesebb keletkezik velük: egy brit felmérés szerint az LPG-s autók összességükben fajlagosan 11%-kal kevesebb CO2-t engedtek a légkörbe, mint hasonló jellegű benzines és dízel társaik. (Az LPG sűrűsége jóval kisebb a szénhidrogénekénél, egy liter LPG tömege kb. 0,51 kg, míg egy liter benzin kb. 0,75, egy liter gázolaj 0,85 kg-ot nyom, ezért lehet kevesebb a CO2-emisszió a fajlagosan nagyobb fogyasztás mellett is.)

Egy jól megkonstruált LPG-s rendszernél a sokakban berögzült előítéletek sem igazak. Egy LPG-s autó nem veszélyesebb egy benzinesnél, a modern gázautókkal már le szabad menni a mélygarázsokba is, a motort nem koptatja jobban a gázüzem, mint a benzines (bár sokkal fontosabb a helyes szelephézag rendszeres beállíttatása vagy mérése), sőt: bizonyos alkatrészek kevésbé használódnak el, a kokszosodás, az EGR-szelep-beragadás ismeretlen jelenségek. Ma már nem kell keresgélni a gázkutat sem, szinte minden nagyobb benzinkúton „csapolnak” LPG-t is, de ha netán mégis egy gáz-sivatagban ürülnének ki a tartályok, akkor sincs probléma, hiszen ilyenkor az autó elektronikája önműködően átvált benzinüzemre is mehetünk tovább a hagyományos üzemanyaggal.

Hogy akkor miért nem jár mindenki LPG-vel? Részint pont az előítéletek miatt: még ma is nagyon erősek az évtizedekkel ezelőtti hőskor kisipari átalakításai idején beszerzett élmények utóhangjai. De ott a rendszer felára is: az új LPG-s autó a beépített extra rendszerek, alkatrészek miatt értelemszerűen drágább a benzines alapmodellnél, illetve az utólagos átalakítás is pénzbe kerül: típustól, motortól függően 150-400 ezer forintba. Ez a kezdeti beruházás persze megtérül bizonyos futásteljesítmény után. Ökölszabályként elmondható, hogy az átalakítás ára 25 ezer kilométeren bejöhet, de nagyobb lökettérfogatú benzinmotorok esetén a megtérülés akár extrém gyors is lehet, a nagyobb fogyasztás mellett látványosabban olcsóbb gázüzem miatt. És van még valami: az extra üzemanyagtartályok extra helyet igényelnek. Kisebb tartályoknál általában a pótkereket kell beáldozni, hogy legyen helye a gáznak, de nagyobb autók hosszú hatótávra szóló átalakítása esetén a csomagtérbe kerülnek a nem igazán esztétikus és helyrabló palackok.

A használtpiacon rizikós, de hosszú távon anyagilag jó döntés lehet az LPG-s autó. A használt kocsiknál az átalakítás vagy felkészítés kezdeti felára rendszerint eltűnik; az LPG-s autó nem drágább, sőt: a gyanakvó piac miatt gyakran paradox módon olcsóbban is kínálják, mint a benzines alternatívát. A hazai kínálat nagyon szűk, viszont a német, és főleg az olasz piacon nagyon sok ígéretes gázüzemű autót találni.

Mire figyeljen, aki használt LPG-s autót vásárolna? Pontokba szedtük a legfontosabbakat.

1. Lehetőleg legyen gyári az LPG-üzem. A fiatal, még garanciás autók esetén az LPG-átalakítás jó eséllyel kizárja a gyári szavatosságot!

2. Ha utólagos az átalakítás, legyen meg a teljes dokumentáció, hogy a majdani műszaki vizsgán ne legyen probléma! A vészesen közelgő műszaki vizsga idején árult vagy épp a friss vizsgás gázautó mindig gyanús: van rá esély, hogy az eladó nem meri már elvinni műszakizni a kocsit, vagy épp ellenkezőleg: még épp áttolták okosba’ egy baráti helyen a problémás gázrendszerű autót.

3. Gázautónál különösen fontos az alapos próba vásárlás előtt. A modern rendszerek automatikusan váltanak a hidegindítás benzinüzeméről gázra, ha felmelegszenek, ezt a folyamatot érdemes letesztelni, még akkor is, ha így problémásabb a próbaút megszervezése. A műszaki probléma, a rángatás, gáz- és benzinüzem közti akadozó vagy lehetetlen átváltás megjósolhatatlan költségű javításokat vetít előre, ilyen kocsit legjobb nem megvenni, még komoly alkuval sem – de legalábbis profi szerelőt, szakértőt kell bevonni a szemlébe a vásárlás előtt.

4. A gáztartályokat a gyártásuk után 10 évvel nyomáspróbának kell alávetni, amelyhez viszont a tartály gyártójának nehezen beszerezhető hozzájárulása is szükséges. A gyakorlatban inkább a csere a jellemző: ha ez esedékes a közeljövőben, a tartályok pár tízezres csereköltségét használjuk fel az alkuban!

5. Ha az eladás idején épp nem működik a gázüzem, de az eladó szerint „csak a nyomásszabályzót kell cserélni”, „csak ki kell tisztítani az injektort”, esetleg „csak a töltőszelep rossz, pár forintos”, fussunk, szaladjunk, hátra se nézzünk, nyilván valami katasztrofális, drága hiba van a háttérben, mert különben az eladó már kijavíttatta volna a piszlicsáré hibát.

6. A nem megfelelő szelephézag gázüzemben a magasabb égéstér-hőmérséklet miatt okozhat kopási gondokat: jobban kitágulnak a szelepek, könnyebben elfogy a szelephézag és ezeket az elhanyagolt autókat kell aztán 80-150 ezer gázos kilométer után motorfelújításra vinni. Ezért különösebb a nagyobb értékű LPG-s autók vásárlásakor érdemes beiktatni egy komoly, kompresszióméréses műszaki állapot-ellenőrzést is az adásvételi aláírása előtt.