A konnektorról is tölthető hibrid technika az eszköz a tiszta, olcsó napi rutinautózás és a kényelmes, gyors alkalmi hosszabb utazások egy autóval való megoldására. De vajon az egyre bővülő kínálatból melyik modell a megfelelő választás?
Az elektromos autó tiszta üzemű, csendes és megfelelő helyen töltve nagyon olcsón használható. Viszont drága, nehéz, ha pedig lemerül az akku, a ma még nem kellően sűrű és egyre erősebben leterhelt töltőhálózaton érhetnek minket kellemetlen meglepetések, terven felüli hosszabb várakozások. Vontatási képességük is korlátozott, hatótávolságuk hidegben, emelkedőkkel teli úton a szokásosnál gyorsabban csökken. Gyakori megoldás ezekre a gondokra egy második, nem elektromos autó is a családi flottába. Ha ez nem jöhet szóba, akkor sokaknak jobb választás olyan autó, amelyben az elektromos és a belsőégésű motor technikai előnyei egyszerre érvényesülnek: egy plug-in hibrid, a konnektorról is tölthető, rövid távon tisztán elektromos üzemben is használható kocsi. A kínálat mára olyan szélessé vált ezekből a kocsikból, hogy ha valaki racionális alapokon választana magának konnektoros hibridet, sok szempontot át kell gondolnia a döntés előtt. Rövid cikkünkben arra nem is vállalkozunk, hogy a teljes használtpiaci kínálatot áttekintsük, inkább csak a lehetőségek spektrumát mutatjuk be néhány példa segítségével.
A megbízhatóság, várható élettartam, alacsony szervizköltségek terén nagy előnnyel indulnak a Toyota-féle hibridtechnikára épülő konstrukciók. A bolygóműves erőátvitellel összehozott benzines és elektromos hajtásban nincs kuplung, a fogyasztásra optimalizált benzinmotoron nincs turbófeltöltő. A Toyota és Lexus márkák mellett a Ford is erre a rendszerre alapozta több (de nem mindegyik) plug-in hibrid modelljét: a korábbi C-Max Energi-t és a ma is kapható Kuga PHEV-et. Utóbbi nem véletlenül Európa legnépszerűbb konnektoros hibridje jelenleg az újautós eladási statisztikák szerint. A Ford kompakt crossovere tágas, csendes, kényelmes univerzális családi kocsi, amelynek tisztán elektromos hatótávolsága kiemelkedően magas, vegyes üzemben gyakorlati tapasztalatok szerint 50-60 km, a 14,4 kWh kapacitású lítium-akkumulátornak köszönhetően. A Kuga a 130 km/h-s autópályatempót is képes elérni és tartani tisztán elektromos üzemben. A nagy lökettérfogatú, 2,5 literes négyhengeres benzinmotor nyomatéka, ereje is meggyőző, ugyanakkor a kocsi hibridüzemben is takarékos marad. Viszont a Kuga PHEV új, csupán harmadik éves modell, tehát igen drága a használtpiacon is.
Bonyolultabb technikával készül, de a tapasztalatok szerint megbízható a Mitsubishi plug-in hibrid családi SUV-ja, az Outlander PHEV. Az első generációs modell 12 kWh-s akku a nagyobb testben biztosan tervezhetően 30-40 elektromos kilométerre elég, lemerült akkuval viszont a benzinmotor meglehetősen szomjasan viszi tovább a nagy testet. Az Outlander PHEV első generációja már kilencedik éves modell, így ez a kocsi az olcsó konnektoros hibridet keresők számára is realitás. Ha a négy személyre formázott, szűk utastér nem probléma, a konnektoros hibridek úttörője, a 2011-2015 között készült Opel Ampera/Chevrolet Volt páros megkímélt példányai ma már szintén viszonylag olcsón elérhető kocsik, 16 kWh-s akkujukkal (ha még nem degradálódott nagyon az energiatároló) országúti és városi használatban akár 80 kilométeres tervezhető tisztán elektromos hatótávval. Öregebb plug-in kocsik vásárlásánál tudni kell, hogy az elektromos rendszerre vonatkozó gyári garanciának nyolc év vagy 160 ezer kilométer után vége, az idősebb kocsikat érdemes nagyon alaposan átvizsgáltatni vásárlás előtt.
A nagy motorerőre vágyók számára a bonyolultabb, szervizigényesebb belsőégésű technika, a turbómotorral párosított elektromos hajtás lehet vonzó. A Volkswagen Csoport konnektoros hibridjében az 1,4 literes TSI-motor annál erősebbnek tűnik, minél kisebb a karosszéria. A VW Golf GTE, az Audi A3 e-tron kimondottan sportos, a nagyobb családi modellekben, a Skoda Superb iV-ben vagy a VW Passat GTE-ben már megfontoltabb a haladás. Ráadásul ezeknél a kocsiknál a menetstabilitást is érzékenyen érinti a hátsó tengely mögé beszerelt akku, hirtelen kormánymozdulatokkal nagy sebességnél vigyázni kell.
A prémium szektorban is van választék konnektoros hibridből. Kifejezetten sportos PHEV-ek a BMW hátsókerékhajtásra alapozott modelljei. A Volvo négyhengeres, turbós és kompresszoros benzinmotorjára alapozott rendszere még a hatalmas XC90-ben is jócskán elegendő teljesítményt szállít. A legdinamikusabb és legdrágább konnektoros hibrideket (leszámítva az elektromos technikával még életveszélyesebbé tett szupersportautók, hiperautók világát) a Porschék között találjuk a használtpiacon; az első Panamera S E-Hybrid 2013-ban készült el. Aki pedig nagyon takarékosan akar autózni az akku lemerülése után is, a prémiummárkáknál megtalálja a drága dízeltechnika és az akkumulátoros elektromos hajtás házasságát is, legelérhetőbben a 2013-2018 között készült Volvo V60-ban, drágábban a jóval később érkezett Mercedes dízel plug-in modellekben
0/0
Dokumentum