Magyarországon a biztosítók nemhivatalos adatai szerint évente talán néhány száz esetben kell CASCO-biztosítások terhére jégkáros eseteket rendezniük. Ez ezrelékes nagyságrend az összes káreseményhez képest, de persze sok olyan jégkáros kocsi is van, amelyek CASCO híján nem kerülnek a biztosítók látóterébe (a hazai autóállomány felén sincs CASCO). Összességében országosan pár ezer jégkáros eset lehet itthon évente.
A jégkár megnyugtatóan alacsony gyakorisága ellenére mégis fel-felbukkannak jégverte kocsik a használtpiacon. A több ponton horpadt karosszéria általában szinte nyom nélkül javítható az erre felkészült szakműhelyekben, de a javítás költségei a kár mértékével, a sérülések számával idősebb autók esetében könnyen elérhetik azt a szintet, amikor már gazdasági totálkárról beszélhetünk, vagyis a horpadások javításának ára meghaladja az autó értékét.
A jégkár javítása nem a klasszikus karosszérialakatos módszerekkel történik. A jégeső többnyire nem sérti meg a fényezést, így a kis horpadásokat drasztikus beavatkozás, kalapálás, kittelés, csiszolás, újrafestés helyett aprólékos, speciálisan formázott pálcákkal egyengetik vissza, különleges, a karosszéria íveit, vonalait jól megmutató megvilágításban. Ahol nem lehet belülről hozzáférni a sérüléshez, ott erős, de könnyen eltávolítható ragasztóval fogják meg és húzzák vissza formára a fémet. A javítás észrevehetetlen marad a festékréteg-vastagság műszerek számára, ami nagyban emeli az így kikezelt autó értékét. Ha a mester ügyes, sok esetben akár az észrevehetetlenségig visszaállítható a lemezek eredeti állapota, az eredeti fényezés teljes megóvásával.
Hogy pontosan mennyibe kerül a javítás a profi jégkár-kezelő műhelyekben, az természetesen elsősorban a horpadások számától függ, de befolyásolja a munka idő- és költségigényességét az is, hogy mennyire könnyű dolgozni az adott modell lemezeivel. Paradox módon a prémiummárkák súlyosabb, tömörebb, eredeti alakjukat könnyebben visszanyerő lemezeivel gyorsabb és olcsóbb lehet a munka, mint sok olcsó, vékony lemezből készült karosszériájú kiskocsival. Ökölszabály szerint tehát egy jégverte nagyobb értékű német presztízsmodell ugyanolyan árengedménnyel jobb vételnek ígérkezik, mint egy olcsóbb távol-keleti kocsi ugyanolyan sérülésekkel, mert a javítás minősége várhatóan jobb, az ára alacsonyabb lehet. Szerencsés esetben egy kisebb kár akár pár tízezer forintos költséggel kijavítható, ha viszont nagyobb szemű jég okozta súlyos sérülésekről van szó és komolyabb bontást, kárpitelemek eltávolítását is el kell végezni az egyengetéshez, több százezer forintra ugorhat a munkadíj. Ehhez jönnek az extrém sérülések, betört szélvédők, lámpatestek, műanyagelemek csere- vagy javítási költségei; a végszámla súlyos jégverésnél millió forint feletti is lehet.
A megelőzés mindig hasznosabb a gyógyításnál, így van ez a jégkárral is. A zivataros nyári időszakban érdemes odafigyelni az időjárási előrejelzéseknek a jégeső veszélyét taglaló részleteire is és meg kell próbálni eldugni az autót a jég elől. Persze ha van lehetőség garázsban, fedett kocsibeállóban tartani az autót, eleve hasznos sosem sajnálni a fáradságot a fedél alá állásra, mert így a napsütéstől és a "sima" esőtől is mindig védjük a kocsit. A fa alá parkolás sajnos nem biztosíték arra, hogy megússzuk a vihart kár nélkül, mert a zivatart kísérő szélben a fáról hulló letört ágak a jégnél is nagyobb kárt is okozhatnak. Az elővigyázatos parkolás mellé hasznos a a természeti csapásokra is kiterjedő CASCO-biztosítás, ami a jégkárt ugyan meg nem előzi, de a következmények anyagi terheit legalább részben leveszi a tulajdonos válláról.