A legtöbb kocsi esetében a honosítás se nagy probléma. Az Európában is homologizált modelleket a fényszórók európai szabvány szerinti lámpákra cserélése után gyakorlatilag már lehet is vizsgára vinni. (Sőt: a legújabb LED-es lámpák esetében erre sincs szükség, a fényszórók vetítési képe szoftveresen beállítható.) A legtöbb USA-import autó európai nyilvántartásba vételét a gyors, rutinszerű és kiszámítható hatósági eljárások miatt Németországban intézik el a kereskedők, még akkor is, ha aztán az autó valódi első európai gazdája például pont egy magyar autóvásárló lesz majd.
De meg szabad-e venni ezeket a kocsikat?
Csak nagyon alapos utánajárást követően. Fiatalabb kocsik esetén mindenképp érdemes tisztázni, mi a helyzet a garanciával. Az autóiparban kivételesnek számít, ha egy másik nagy piacon, pláne másik kontinensen eladott kocsira engedi érvényesíteni az esetleges jótállási igényeket a gyártó. (Üdítő kivétel lehet a nagyon sajátságos üzleti modell szerint működő Tesla – viszont pont a Tesláknál kell azzal számolni, hogy a folyamatos szoftverfrissítések nem történnek meg automatikusan az idegen országba került modelleknél!)
Sokszor a műszaki tartalom is eltér az amerikai és európai piacra gyártott autóknál. Tipikus problémaforrás a nagyobb, nehezebb modellek fékrendszere. Az amerikai használati szokások, a sebességhatárok mások, mint az Óhazában, ezért sok USÁ-ba szánt kocsi féktárcsája képes gyorsan túlterhelődni, behullámosodni, ha a német autópályán megfékezi őket az ember 200-ról egyszer-kétszer. És ilyenkor jön a következő kihívás: a hazai alkatrész-raktárakban ismeretlen új alkatrész beszerzése. (Igaz, az USÁ-ban jellemzően nem csak az autók, az alkatrészek is olcsóbbak, mint Európában és pár hét alatt azokat is meghozza a hajó.)
Ennél sokkal kevésbé aggályos a másik tipikus import-forrásból, a lopott, a biztosító által kifizetett majd mégis megkerült, vagy lefoglalt, banki visszavett autót értékesítő árverési oldalak kínálatából származó autók megvásárlása. Ezekkel a kocsikkal, ha egyszer levámolták és honosították őket, itthon már nem nagyon lehet probléma.
A nagyon új modelleknél még egy csapdára érdemes odafigyelni. A mai emissziós szabályozási eltérések komoly műszaki különbségeket jelentenek a legtöbb USA-tagállam és az EU piaca között. A turbós benzinmotorok Európában többnyire csak részecskeszűrővel képesek hozni az itteni kibocsátási határértékeket, míg a korommal szemben megengedőbb amerikai piacon ez az alkatrész sok modellből hiányzik (ami ugyan feketébb füstöt, de alacsonyabb vételárat és pár lóerős teljesítmény-előnyt jelent). Mivel Európa egyre durvábban bekeményít a környezetvédelmi előírások tekintetében, nem lehet kizárni, hogy egy Amerikából érkezett, elvileg korszerű benzines kocsi honosítási akadályokba ütközik vagy egyszer csak piros lámpát kap egy műszaki vizsgán…