Az önmagát bármilyen körülmények között vezetni képes autók álmának valóra váltása során az autóipar sorra fejleszti ki és építi be a kocsikba azokat a rendszereket, amelyek több-kevesebb sikerrel segítenek a sofőrnek az állandó odafigyelésben, a balesetek elkerülésében. De vajon érnek ezek az asszisztensek annyit, hogy érdemes legyen kifejezetten olyan kocsit keresni, amelyikbe beépítették őket, megéri akár felárat is fizetni értük?
Az autó irányítását vészfékezéskor is lehetővé tévő blokkolásgátlóról, az első vezetéstámogató automatikus rendszerről már nincs is igazán értelme külön beszélni: 18 éve nem szabad eladni az EU-ban ABS nélküli személyautót. A menetstabilizáló elektronika szintén régóta alapvető tartozék minden új kocsiban. Kötelező beépítését 2014 óta jogszabály írja elő az európai piacokon az autógyártók számára, de a nagyobb, komolyabb autókon már évekkel korábban természetesnek számított az ESP (DSC, DTC, stb.) rövidítésű elektronikai biztonsági rendszer. A menetstabilizáló meglétét teljes joggal nevezhetjük létfontosságúnak a rutintalan vezetők számára, de nagyon hasznos biztonsági háló ez még a legfelkészültebb sofőrök számára is. A kisebb megcsúszásokat a fékekkel korrigáló rendszer olyan beavatkozásokat képes végezni az autó kerekein, amelyeket az ember egyszerűen nem tudna végrehajtani, hiszen nincs is eszköze rá, hogy a kerekeket külön-külön fékezze! Amikor tehát olcsó "első autót" keres valaki magának vagy családtagjának, amit nem kell nagyon félteni a friss jogsis vezetőtől, arra azért nagyon érdemes figyelni, hogy akármilyen kis értékű és öreg is a kocsi, menetstabilizáló elektronika azért legyen benne!
A frissebb fejlesztésű rendszerek közül a biztonság szempontjából egyértelműen nagyon hasznos, fontos asszisztensek az ütközést vagy gázolást automatikus vészfékezéssel elkerülni képes rendszerek. Ezek között ma is újdonságnak és a drágább új autóknál is többnyire feláras extrának számít a hátsó keresztirányú forgalmat is figyelő automatikus riasztó-vészfékező rendszer, de aki gyakran tolat ki forgalmas helyen beláthatatlan, szűk kapun vagy garázsajtón át, nagyon komoly segítséget kap ezzel az asszisztenssel. Gyártótól, típustól függően ugyan kisebb-nagyobb gyakorisággal előfordulnak vakriasztások, felesleges ráfékezések, de ebben az esetben abszolút helyénvaló a "jobb félni, mint megijedni" elv. Ugyanakkor sosem szabad teljesen megbízni bennük, mert rendkívül ritkán, de az is előfordulhat, hogy nem "vesznek észre" egy akadályt vagy akár embert a kocsi környezetében. Ezek a rendszerek olyan súlyos balesetek, tragédiák elkerülésére képesek, hogy ha lehet, mindenképpen érdemes olyan autót választani a kínálatból, amelyekbe minél több és minél fejlettebb ilyen asszisztenst épített a gyártó.
A nagy sebesség miatt elméletileg komoly baleseteket előzhetnének meg az elsősorban autópályára tervezett vezetéstámogató rendszerek. Ezek közül a legfontosabb, leghasznosabb, a balesetveszélyt legtöbbször valóban megelőzni vagy elhárítani képes asszisztens a holttérfigyelő rendszer, amely a külső visszapillantó tükörben az ember számára nem látható járműveket is észreveszi és jelzi, hogy most éppen nem szabad sávot váltani. Sajnos ez a rendszer még a mai új autók nagy részénél is feláras extra az árlistán; sok kevésbé hasznos, megbízhatatlan biztonsági rendszer vált hamarabb alapfelszereltségi tétellé.
Paradox módon a leglátványosabb, félig-meddig már tényleg az önvezetést megvalósító rendszerek azok, amelyek a biztonság szempontjából talán a legkevésbé hasznosak. Az adaptív sebességtartó rendszert sokan inkább nem használják, vagy ha lehet, kikapcsolják a tempomatnak ezt a funkcióját. Vagy mert a zsúfolt autópályákon túl nagy követési távolságot akar tartani a rendszer, ahova folyton betolakodik valaki, vagy mert a kis forgalmú autópályán túl hamar kezd lassítani a kocsi egy-egy kamion utolérésekor. Az autót aktívan kormányzó sávtartó automatika (amit újabban az automatikus sávváltásra is képes asszisztens is kiegészít néhány gyártó néhány modelljénél) pedig egyszerűen nem elég megbízható, főleg nem az ilyen-olyan minőségű felfestésekkel ellátott magyar utakon. Szűk úton még veszélyes is lehet, amikor a sávtartó elektronika erőszakosan próbálja megakadályozni, hogy akár a felezővonal vagy a terelővonal érintésével kerüljünk ki egy kátyút, úthibát. Fáradtan, autópályán viszont még ez a rendszer is hasznos, bár már régen rossz, ha egy elektronikus asszisztensnek kell megakadályoznia, hogy a sofőr ne hagyja el akaratlanul a sávját vezetés közben. Ebben a helyzetben nem az automatikus vezetéstámogatás a megoldás - hanem a pihenés!