Egy kicsit ellentmondásos dolog a 4x4, mert az egyre kevésbé télies telekre, az egyre ritkább havas napokra egyre kevésbé éri meg főautónak összkerékhajtású kocsit használni. A 4x4 felesleges többletsúlyt, többletfogyasztást jelent az év legnagyobb részében, a legtöbb vezető pedig szinte sosem használja ki azokat a szuperképességeket, amelyeket ez a hajtási rendszer jelent. Korábban az aktív biztonságban nagy szerepe volt az összkerékhajtási rendszereknek, de a mai menetbiztonsági elektronikák már szinte mindent meg tudnak oldani egy hajtott tengellyel is.
A személyautók között igazából csak a sportkocsiknál vagy az erős prémiummodelleknél van komoly jelentősége az összkerékhajtásnak: a nagy erő akkor autózható ki igazán, ha minden kerékre jut belőle. (Más kérdés, hogy a kevésbé hatékony, de időnként nagyon élvezetes hátsókerékhajtás máshogy nyújt nem kevésbé intenzív élményt.) A SUV-oknál pedig a burkolatlan utakon, terepen is közlekedő illetve a vontatásra gyakran használt kocsiknál van kiemelt jelentősége a 4x4-nek.
Amikor viszont leesik a hó, számos első- vagy hátsókerék-hajtású autó vezetőjében felmerül, hogy miért is nem olyan autója van, ami az összes kerekét hajtja. Vagy, ha többautós a háztartás, legalább az egyik kocsi miért nem 4x4-es legalább.
A szó szerint legolcsóbb megoldás összkerékhajtású téli kocsinak az első magyar Suzuki Swift vagy a Wagon R 4x4-es változata. Válogatni lehet az eladásra kínált példányok között a 3-400 ezer forintos kategóriában és ezeknél az autóknál a karbantartás, az alkatrészek pótlása se visz el komoly pénzeket. Azt viszont tudni kell, hogy a viszkókuplungos, egyszerű összkerékhajtás és a kis motorteljesítmény nem élményautózásra való, az alacsony hasmagassággal pedig pusztán a 4x4 nem tud terepjárót varázsolni a kis Suzukikból. A valóban terepre szánt Suzukik, a jó állapotú, rendszámos, polgári szolgálatra is alkalmas Samurai-ok, Jimnyk, Vitarák pedig ritkán kaphatók meg ebben az alacsony árkategóriában.
Kicsivel feljebb, a 4-600 ezer forintos mezőnyben már nagyon sok 4x4-es modell közül lehet válogatni. Vonzó ajánlat a sok bőrüléses, hathengeres A6-os dízel Audi vagy a B5-ös Volkswagen Passat, de egy ilyen kocsi ennyi pénzért nagy valószínűséggel sok rejtett hibás pénztemető lesz, esetleg a kocsi értékét meghaladó javítási árajánlatokkal. Egy-egy Syncro jelzésű 3-as Golf, Subaru Impreza vagy Forester, illetve japán vagy koreai idősecske SUV (Honda HR-V, Kia Sportage és társaik) viszont lehet műszakilag korát és árát meghazudtolóan jó állapotban. Ha tényleg téli autónak kell, ezeket a kocsikat érdemes szívó benzinmotorral keresni, az öreg dízelekkel pont télen érheti gyakran kellemetlen meglepetés az embert. Lemerül a nagyobb terhelésnek kitett akkumulátor, kiderül, hogy a kopott motor nem képes hidegben elindulni, megreped a hengerfej a hidegen kapott nagy terheléstől - ebben az árkategóriában nagyon változatos dolgok adhatnak okot bosszankodásra.
A Lada Niva karakteres, már-már legendásnak nevezhető téli autó, terepjáró képessége és robusztussága, ütésállósága pedig tényleg figyelemre méltó. Félmillió körül indulnak a használható állapotú példányok. Persze egy hasonló áron megvehető Land Rover Freelanderrel, Opel Fronterával vagy Ssangyong Mussóval is el lehet jutni ugyanoda, ahova a Nivával, csak ha bármi kicsit balul üt ki menet közben, ha odakoppan, leér, behorpad valami, a Ladát nagyságrendekkel olcsóbb lesz megjavítani. Az orosz technika viszont folyamatos törődést igényel és bár a kopó-fogyó alkatrészeket nagyon olcsón meg lehet szerezni, szinte folyamatosan kell is valami a kocsihoz. A Niva fogyasztása egyáltalán nem áll arányban menetdinamikájával, menetbiztonsága, kezelhetősége nyomába sem ér a korszerűbb félmilliós 4x4-eseknek, komfortja pedig - oroszos.
0/0
Dokumentum